Tökéletes Gyilkosság (Magyarországon)

 

 

Rendőrség szinte minden gyilkost elfog. Statisztika szinte 100%-os.Tökéletes gyilkosság gyakorlatilag nem létezik.

Azonban azokról az esetekről ritkán hallunk, amelyek nem jutnak el nyomozati fázisba. Az eltűnt személyek, akik soha nem kerülnek elő. Vagy „gyanús” öngyilkossági esetek, amiket közigazgatási eljárásban vizsgálnak. Sokszor soha nem tudjuk meg, hogy valójában mi történt, mi állhatott egy rejtélyes vagy gyanús haláleset mögött.

Ez egy gyanús haláleset volt.

Az elhunytat több, mint két évvel ezelőtt felakasztva találták. A rendőrség egy darabig vizsgálódott, majd a feljelentést elutasította bűncselekmény hiányában.

A halála előtt egy hónappal elvett feleségül egy nála 26 évvel fiatalabb útszéli örömlányt. Egy hónap alatt a házát eladták, amiről a családja nem tudott. A pénz természetesen nincs meg. A ház átadásának másnapján, reggel találta meg a feleség felakasztva a férjét.

Ezt az esetet is közigazgatási eljárásban vizsgáltak. Rendőrség szerint öngyilkosság történt. Idegenkezűség kizárva. Nem nyomoznak. Bűncselekmény nem történt.

Nekünk kellett megfejtenünk a kérdéseket, a halálát. Aa helyszíni rendőrségi fotók alapján az idegenkezűség bizonyított. Olyan sérülések, pontosabban fogalmazva, olyan sérüléseknek tűnő foltok vannak, amelyek az idegenkezűséget bizonyíthatják. Ezeket az egész eljárás során nem vették volna észre?!

Ezek a foltok nem kerültek bele sem a halottszemlébe, sem a boncolási jegyzőkönyvbe! Ezért nem mondhatjuk, hogy sérülések, csak sérüléseknek tűnő foltok!

Több mint egy évig próbáltuk rávenni a rendőrséget, hogy tisztázzák az eset körülményeit az ellentmondásokat. Sikertelenül. Mindig reménykedtünk, hogy találnak mindenkinek megfelelő megoldást. Mert ezek mellett rengeteg tényező az idegenkezűséget támasztja alá, amit ők is elismertek. Minden utat végigjártunk, de csak zsákutcába jutottunk.

Ezek mellett a boncolás során nyíltan jogszabályokat szegtek meg, azzal, hogy nem csináltak felvételt a holtestről a boncolás megkezdése előtt. Így igen fontos információk, bizonyítékok veszhettek oda, megnehezítve a sérülések utólagos vizsgálatát, lehetetlenné téve az utólagos orvosszakértői véleményt. Ezek megkérdőjelezhetik a boncolás jogszerűségét és hitelességét is. A rendőrség ezeket az ellentmondásokat, szabályszegéseket nem vizsgálja ki. A jogszabályokat megszegő, vélhetően hiányos boncolási jegyzőkönyvre hivatkozik, amikor az idegenkezűséget kizárják.

Leírjuk a tényeket így bárki láthatja, hogy egyértelmű a gyilkosság. Az ügyvéddel megpróbáltunk mindent. Abban biztosak vagyunk, hogy ez nem elfogadott, hogy potenciálisan ilyen veszélyes gyilkos lehet szabadon, csak azért mert hibázhattak.

 

Legfontosabb bizonyíték az elhunyt testén lévő, sérülések.

Legfontosabb foltok az áldozat szája környékén láthatóak. Ezek igen hasonlóak a következő sérülésekhez:

Ajkai bevéreztek,

Száj felett egy körömlenyomat, apró, de roppant fontos bűnjel. Holdalakú sérülés.

Ezekkel jól párosítható az ujjakon a betört körmök és körmök alatti véres bőrszerű lepedék.

Nem nehéz összepárosítani: az elhunyt száját befogták, ami ellen védekezett. Vélhetően elnémítás célzattal, mert a halál időpontjában hallottak két segítségkérést is a szomszédok. Valószínűleg tenyérrel fogták be a száját.

Úgy gondoljuk, hogy már ennek elégnek kellene lennie, hogy felvetődjön az idegenkezűség, akár megfojtották, akár belerakták a hurokba!

Sérülés.: körömlenyomat a száj felett, védekezés jellegzetes jele. Ezzel jól párosíthatóan a betört körmök. A leghosszabb ujjon: köröm alatt véres-bőrszerű körömkaparék. Védekezés jellegzetes jele.
Bevérzések ajkak belső részén. Legnagyobb bevérzés. Igen jól kivehető. Kisebb bevérzések

Jól látszik, hogy a száj jobb oldalát erősen megnyomhatták, deformálódott. Itt lehetett pl. az elkövető tenyere. (Körömlenyomat egy része ezen a képen is látszódik.)

Úgy tűnik, a fogazat is elmozdulhatott. Az biztos, hogy nem álltak ilyen ferdén a felső metszőfogak, illetve az alsó szemfog is valószínűleg kinyomódott, ahol a legnagyobb bevérzés van. Így adódik a következtetés, hogy hanyatt feküdhetett az elhunyt, tenyérrel az elkövető súlya nehezedhetett a szájára.

Az ajkakon, némításnál gyakran lesznek sérülések, különösen, ahol fogazatnak nyomódik az ajak vagy az íny.

 

 

További "foltok" találhatóak az elhunyt testén.

A nyakon, az akasztási barázda alatt, jól látható a nyak pirossága.

- bal karon kiterjedt pirosas folt a könyök és a váll között

- hason és combon lilás foltok

- jobb csuklón látható halvány, pirosas folt

Nyak pirossága.  
Kar lefogásának a jele. A fojtó térde okozhatta, a lába pedig a hason a lilás foltokat.

 

 
Csukló megfogásának a nyoma.

Hüvelykujj okozta enyhe pirosas folt.

 

 

Ezek a foltok, minden képen látszódnak. A hullán található összes foltot, hullajelenséget, sérülést, vérnyomokat, rögzíteni kellett volna a halottszemlén:

(351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról. 14. §(2) b Amely kimondja a halottszemlén a sérülések és a hullajelenségek rögzítését. )

Ha ezeket a foltokat a testen összesítjük, akkor tökéletesen ráillik egy kézzel történő fojtásra, lefogással. Igen nehéz elhinni, hogy ezek a "foltok" egymástól függetlenül, véletlenül vannak a testen!

Az elhunyt hanyatt feküdhetett, rajta ülhetett az elkövető, így a saját testének súlyával tarthatta uralma alatt a földön a sértettet. A sértett bal kezén, a váll és a könyök között lehetett az elkövető térde, ezért van itt nyomásra utaló, kiterjedt, pirosas színű folt. Az ezen lévő súly nehezedése miatt a sértett a bal kezét nem tudta használni védekezésre. Az elkövető cipője, talpa okozhatta a hason és a combon a kisebb lilás foltokat. A sértett jobb keze lehetett csak szabad, ezzel próbálhatta lefejteni a szájáról a fojtó kezét. A szájon lévő kéz amellett, hogy a segítség kérését próbálhatta megakadályozni, a levegővételt is korlátozhatta. Az elhunyt védekezés céljából ezt próbálta először lefejteni a jobb kezével. Saját ujjának a körme hagyta a körömlenyomatot. Miután ezt a kezet sikeresen lefejtette, kérhetett segítséget, és próbálta ütni a fojtó személy kezét. Ezért volt kiterjedt (kb. 10 cm-es átmérőjű) lilás-fekete folt a vélhető elkövető kezén, csukló és könyök között a haláleset napján. A jobb csuklón látható enyhe pirosas folt arra utal, hogy az elkövető próbálta lefogni a sértettnek ezt a kezét. Az elkövető bal kezének a hüvelykujja okozhatta ezt a foltot. Az elkövető jobb kézzel fojthatott, ezt támasztja alá a pajzsporc törésének az oldala, amely a hüvelykujj helye. A többi ujj helye okozta a másik oldalon a nyak kiterjedt pirosságát.

Az akasztásnak és a kézzel történő fojtásnak igen hasonló jellemzői vannak. A két halálnem bizonyos esetekben a nyak kipreparálása és a szövettani vizsgálatok nélkül nehezen megkülönböztethető. Az elhunyt esetében nem végezték el ezeket. (Magyarországon nincs előírás, hogy ezeket kötelező elvégezni.)

Gyilkosságot alátámasztó nyomozati tényezők:

A helyszínen rengeteg tényező, ellentmondás is a gyilkosságot támasztja alá:

Angolszász irodalom alapján: idegenkezűség gyakori jelei akasztás esetében: létra (szék stb.) hiánya, amivel megkötik a csomót. Hiányos öltözet, vonszolás nyomai, betört körmök, mint a védekezés jele. Ezek mind jelen voltak! Ezek mellett még több ellentmondás is!

Az elhunyt lábáról hiányzott az egyik papucs, ez leeshetett menekülés, hulla vonszolása, dulakodás közben. Viszont mindkét zokni egyformán koszos volt. Ez feltűnt a helyszínelőknek is. Tehát a papucs valószínűleg mindkét lábról leesett, pl. dulakodáskor és utólag került fel újra az egyik. Nehéz elképzelni, hogy akasztás során ugráskor vagy a holttest rángatózása, mozgása során ez a papucs nem esik le. (különösen mert a lassú fulladásos halál jelei voltak láthatóak az elhunyton.) Itt is hibázott az elkövető, hogy nem az aknába dobta bele azt, hanem a lábra tette vissza. Ez a papucs a holttest kiemelésekor észrevétlenül leesik.

Helyszínen található egy frissen elnyomott cigaretta csík. Az elhunyt nem dohányzott, nem is volt nála cigaretta! Az akna fém peremén helyezkedik el ez a csikk, pont olyan helyen, ami csak az aknát fedő deszkák felszedése után kerülhetett oda! Tehát csak az elkövető nyomhatta el.

 
Vonszolás nyoma: Az aknafedő deszkák csak baloldalt voltak felhalmozva, ahol kisebb a hely. Jobb oldalt, ahol nagyobb a hely, könnyebb lett volna pakolni, nem volt, pedig az elhunyt jobbkezes volt. Nyilván útban lettek volna a deszkák a hulla vonszolásakor, felakasztásakor a jobb oldalt. Azért lettek így pakolva. Közvetett bizonyíték a hulla vonszolására. (Az akna fém részén látható a cigaretta csikk.)
 
Kötél fenti csomója nem jellemző akasztáskor, különösen a létra hiánya miatt. Nem ilyen egy tipikus megkötés akasztáskor. Ezt a csomót úgy kötötték meg, hogy kétszer átfűzték a csövön a kötelet, majd utána tettek rá egy csomót. Miért így csinálták? Mert így pontosan kimérhető a magassága a huroknak. A két átfűzés engedi mozgatni a kötelet könnyedén mindkét irányban a földön állva, pontosan ki lehet mérni a magasságot majd amikor meg van a magasság, akkor felmenni újra a létrára és megkötni a csomót. A hurkot úgy mérték ki, hogy még pont egyedül rárakható legyen a hulla, felültetve. A kötél már korábban meg volt kötve, ez látszik az ingatlanos képeken, fel volt fűzve a kötél a pala alá. Tehát már előre készültek a gyilkossággal. Valószínűleg, amikor nem volt otthon az elhunyt, kimérték a magasságot.
 

Az ingatlan zárva volt, de az elhunytnál nem találták a kulcsokat. Pedig biztosan járt bent a házában. A kulcscsomón volt annak a pénzkazettának a kulcsa is, amely az ingatlan eladásából származó bevételt tartalmazhatta, ezért az elkövető személy magával vihette és véletlenül bezárhatta a házat. Az elhunyt ebben a pénzkazettában tárolta rendszeresen a nyugdíját, a pénzét.

Az elkövetés helyszínén, a garázsban nem volt felkapcsolva a villany. A sötétség gyilkosság esetén előnyös. Akasztáskor valószínűleg kapcsolt volna villanyt az elhunyt.

(Koffein volt az elhunyt vérében, alkohol nem volt. A kávézás viszont nem jellemző önakasztás előtt.)

 

Gyilkosságot támasztják alá a tanúvallomások is!

Hallottak két segítségkérést is a halál időpontja környékén. Az egyik szomszéd pont akkor nyitotta ki a wc ablakot. Hajnali 4 órakor. Akasztás közben orvosilag teljesen kizárható a segítségkérés! Leírás alapján suttogó, de erőlködő segítségkérés volt nagyjából olyan, mint akit fojtanak és közben próbál erőlködve segítséget kérni. A két ház között kb. 20 m van.

Idézet a tanúvallomásból:

Egy nagyon halk „segítség”-et hallottam, majd körülbelül fél perc-egy perc múlva hallottam újra „segítség.”…”A hang, amit hallottam, nem tudom, hogy férfi vagy női hang volt. Halk volt, és teljesen érzelemmentes. Nem volt félelem, nem volt benne kétségbeesés. Egyszerűen csak annyit mondott, „segítség”. Nem emelte fel, nem halkult, csak úgy egyszerűen elhangzott.

Hallotta a másik szomszéd, hogy előző nap, hogy az elhunytat megfenyegetik: "úgyis megdöglesz máma". A pénz, amiről vitatkoztak, az elhunyt ingatlan eladásából származott, halálát megelőző napon volt a ház átadása. Természetesen a pénz nincs meg.

Idézet a tanúvallomásból:

Eközben X.. megfenyegeti Y, „Te meg fogsz halni”, „X.-tól azt hallotta, hogy: „Úgyis megdöglesz máma!”

 

Tehát a tanúvallomások és a helyszín mind az idegenkezűséget támasztják alá!

Ez a világon bárhol egy egyértelmű gyilkosság lett volna! A körömágyból és a cigaretta csikkből vett dns mintával egyértelműen bizonyítani lehetett volna a gyilkos személyét is!

A két fulladásos halálnem bizonyos esetekben nagyon hasonló jellemzőkkel rendelkezik. (Erről itt írunk bővebben:Orvosi rész: miért téveszthető össze a két fulladásos halálnem? ). Ha a sérüléseknek tűnő foltokat is figyelembe vesszük, világossá válik a gyilkosság. Ha lehet hinni az tudományos orvosi cikkeknek, akkor nem halhatott meg az elhunyt akasztás közben!

Hibázhattak a halottszemlén és a boncolásnál is. Bárki követhet el hibákat munkája során, de ezért ne ússzon meg egy veszélyes bűnöző egy gyilkosságot, mert valakik hibázhattak!

 

 

Úgy gondoljuk, hogy elfogadhatatlan, hogy egy lehetséges emberölést megússzon valaki mert 353. (

egy ilyen eljárás során ilyen "foltokat" nem vesznek észre, függetlenül annak keletkezési módjától. (Joggal merülhet fel a kérdés: hogyan oldanak meg így gyilkossági ügyeket, ha ilyen sérülésnek tűnő foltokat nem vesznek észre? )

Jogszabályok egyértelműen előírják, mit kell a halottszemlén jegyzőkönyvbe feljegyezni. Gyakorlatilag minden testen lévő foltot, függetlenül, hogy az hullafolt vagy nem. Például a testen lévő vér foltokat, vércseppeket is fel kell jegyezni.

(351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról. 14. §(2) b Amely kimondja a halottszemlén a sérülések és a hullajelenségek rögzítését. )

Elfogdhatatlan, hogy

Boncolás során nyíltan megszeghetnek jogszabályokat. Olyan jogszabályokat, amely kontroll a munkájuk felett, így bizonyítékok vesztek el vagy tűntethettek el.

Így a boncolás jogsértő módon készült, mivel a boncolás során, a boncolást végző személyek nem tettek eleget:351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 23§ (2) bekezdésének, ami előírja boncolás előtt a felvétel készítését a holtestről. A boncolásról a felvétel készítését a rendőrkapitányság is elrendelte a boncolás megrendelésekor, így nem csak kormányrendeletet, hanem a rendőrségi előírást sem tartották be.

Rendőrség ezeket az ellentmondásokat, szabályszegéseket nem hajlandó kivizsgálni.

Rendőrség álláspontja: sérülések nincsenek, mert nincsenek benne a boncolási jegyzőkönyvben és a halottszemlében. A halál oka akasztás.

 

Pest megyei nyomozók: visszautasítás: „Panasztétel határideje lejárt”

Ügyészség, visszautasítás: „bizonyíték nélküli tényállításokat visszautasíthatja”

Kiemelt Ügyek Ügyosztálya: „Öngyilkosság történt”.

(Magyarországon egyedülálló módon a rendőrség a saját rendőrségi fotóit nem fogadja el bizonyítéknak, vagy nem ismeri, vagy nem akarja felismerni a sérüléseket, azok jelentőségét.)

Rengeteg kérdés felvet ez az eset!

Például:

Miért készítenek a helyszíneléskor fotókat a testről, ha azokat nem fogadják el bizonyítéknak, nem vizsgálják ki az ellentmondásokat?

Miért vannak felügyeleti szervek, ha azok sem vizsgálják ki az ellentmondásokat?

Miért elfogadott az ilyen eljárások során a jogszabályok megszegése? Miért elfogadott, hogy rendőrségi előírásokat nem kell betartaniuk a boncoló orvosoknak? Mennyire megbízható a boncolás Magyarországon? Gyakori a jogszabályszegések?Ha nem gyakori akkor ez miért kivetélés eset? Ha gyakori, akkor miért megengedett? Ha máskor is voltak hasonló jogszabályszegések, nem lehetséges hogy ott sem "vettek észre" sérüléseket, és a két dolog összefügg?

A rejtélyes vagy gyanús halálesetek mögött nem lehet, hogy szimplán olyan okok húzódhatnak meg, hogy az eljárások során hibáznak, és ezeket a hibákat a hatóság nem hajlandó elismerni, kivizsgálni? Ha hibákat soha nem vizsgálják ki, akkor adódik, hogy ugyanolyan hibák újra előfordulhatnak. Ha a hibázókat soha nem vonják semmilyen módon felelősségre, akkor valószínűleg következő esetekben sem lesznek figyelmesebbek. Inkább hagynak egy veszélyes bűnözőt szabadon, mint hogy kivizsgálják az esetet, tanuljanak belőle, javítsanak a hibákon, de ezzel viszont felelősségre kellene vonni rendőröket, orvosokat?

Sok külföldi orvosi (Forensic) cikket lehet olvasni hasonló gyilkosságokról. Akár USA vagy indiai! cikkeket. Ezek a cikkek arról szólnak, ha bármi gyanúsat találnak, akkor újra megvizsgálják az esetet. Úgy tűnik Magyarországon ilyen eseteket nem akarnak megvizsgálni, nem tudnak vagy nem akarnak felismerni ilyen gyilkosságokat?

 

 

 

Egyéb részek, linkek:

A séma: tökéletes csalás, tökéletes gyilkossággal? Vajon hányszor csinálhatták? Hány embert ÖLTEK? Büntetlenül...

Miben hibáztak? Miben voltak jók? Miben volt szerencséjük? Recept a tökéletes gyilkossághoz.


Az elkövető személye: beazonosítható, bizonyítható? Pszichopata? Sorozatgyilkos?

Hogyan fordulhatott elő ilyen hiba? A rendőrség miért nem tesz semmit?

Orvosi rész: miért téveszthető össze a két fulladásos halálnem? Nem halhatott meg akasztás közben?

 

Boncolási jegyzőkönyv

 

 

email: tokeletesgyilkossag@gmail.com

Akik foglakoztak eddig az üggyel:

Riasztás stábja, Hír Tv:

Riasztás - Gyanús halál (2021-02-23) - HÍR TV: https://www.youtube.com/watch?v=e89aXC4AgeI

Blikk magazin: (Lovas Bálint újságíró)

https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/edesapa-gyilkossag-gyanus-korulmenyek-tragedia/tgd0gf6

Köszönet nekik a korrekt hozzáállásért! (A terjedelmi korlátok miatt nem tudtak minden részlettel foglalkozni.)