Nem vagyunk orvosok. De bárminek utána lehet nézni, megfelelő kitartással és nyelvtudással.

Igyekeztünk több forrást használni, alaposan utánanézni és csak olyan információt megosztani, amit több forrás is megerősített, így úgy érezzük, nincs hiba a leírtakban. Ezeket a cikkeket bárki elolvashatja angol nyelvtudással és összevetheti a boncolási jegyzőkönyvben szereplőkkel! Nem az volt a célunk, hogy öngyilkosságból gyilkosságot csináljak, hanem az igazság kiderítése, ezért igen kritikusak voltunk.

(Kiinduláshoz magyar mű: Igazságügyi orvostan - Sótonyi Péter (Szerk.). 10. fejezet: fulladásos halál.

Angol nyelvű: Textbook of Forensic Medicine and Toxicology P.C .D, 24. fejezet:Asphyxial death. )

Ami biztos, hogy a két fulladásos halálnem jellemzői nagyon hasonlóak lehetnek. Biztos megkülönböztetésük szövettan (vitalis jelek) vagy a nyak kipreparálása nélkül, bizonyos esetekben, igen nehéz lehet. Szövettant és a nyak kipreparálását jelen esetben nem végezték el. Leírjuk, hogy mégis miért gondolom, hogy fojtás történhetett, nem akasztás, illetve leírjuk, a két fulladásos halálnem jellemzőit, amiből látható, hogy igen hasonlóak lehetnek.

Szövettan: Annak biztos megállapítására, hogy a sérülések élő vagy halott emberben keletkeztek, fulladásos halálnemek esetében, sok esetben, csak szövettannal van lehetőség.

Nyak kipreparálása: a nyakban a bevérzések helyét, jellegét, így lehet vizsgálni.

Két halál megkülönböztetéséhez meg kell néznünk a boncolási jegyzőkönyvben szereplő sérüléseket, jellemzőket, és hogy ezek a jellemzők miben térhetnek el egymástól akasztásnál és kézi fojtásnál. Van-e esetleg kizáró tényező? Meg kell néznünk a helyszíneléskor készült képeket. A boncolási jegyzőkönyv: itt érhető el. (Kiemelve a vizsgálandó részek.)

A boncolási jegyzőkönyv szerint, az akasztási barázdán kívül más frissen keletkezett sérülés nem látható. Idegenkezűségre utaló elváltozást nem találtak. A halál oka akasztás.

Meg kell vizsgálnunk:

- A nyak sérüléseit

- Egyéb sérülések, pl lefogás jelei.

- Lassú és gyors fulladás jeleit, az erek záródását a nyakban.

A nyak sérülései

- Porcok törése a nyakban:

Jelen esetben egy porc tört el a boncolási jegyzőkönyv szerint.: a pajzsporc felső nyúlványa. Kézi fojtásnál vagy ez vagy a nyelvcsont törik el a hüvelykujj nyomására. Csak igen fiatal áldozatok esetében nem biztos, hogy eltörik, mert akkor még nagyon rugalmas a porc. Ez a porc akasztásnál is eltörhet, főleg idősebbek esetében. Így ez alapján eldönteni nem lehet. Ha nem tört volna el a pajzsporc felső nyúlványa vagy a nyelvcsont, akkor ki lehetett volna zárni a kézzel történő fojtást.

- Bevérzések a nyak izmaiban: Fojtásnál az ujjak helyén vannak, mindig a nyak két oldalán. Az egyik oldalt több a bevérzés, ahol több ujj van. A jelenlegi boncolási jegyzőkönyv nem tér ki ezek pontos számára, elhelyezkedésére, csak azt írja, hogy néhány ilyen bevérzés volt mindkét oldalt. Akasztásnál szintén gyakoriak ilyen bevérzések, amit okozhat a kötél nyomóereje, de a felfüggesztés miatt a húzóerő is. Így lehetnek mindkét oldalt. Ha csak egy oldalt lettek volna bevérzések, a kézzel történő fojtást ki lehetett volna zárni. Ha a nyak kipreparálását elvégezték volna, akkor látszódhatott volna a bevérzések jellege, elhelyezkedése, amiből biztosat lehetett volna mondani. Most csak a nyak pirossága alapján lehet következtetni, hogy azok nyomás hatására is kialakulhattak.

Felmerülő kérdés, hogy lehet-e összefüggés a felfüggesztési pont között és aközött, hogy melyik oldalt törött el a pajzsporc felső nyúlványa (két oldalt vannak a nyakban.)vagy a bevérzések melyik oldalt vannak? Tehát, ki lehetne zárni, például hogy jobb oldali pajzsporc nem törhet baloldali felfüggesztési pont esetén? Nincs különösebb összefüggés. Nem lehet kizárni sajnos.

(Analysis of Neck Injuries in Hanging July 2003 American Journal of Forensic Medicine & Pathology 24(2):179-82)

- A nyak látható külső kiterjedt pirossága:

Kézi fojtás esetében: a nyak pirossága a legfontosabb és lehetséges, hogy az egyetlen látható jel az idegenkezűségre. Jelen esetben, a nyakon látható pirosság teljesen megfelelhet egy fojtás okozta nyomnak. Szemben van azzal az oldallal, ahol a pajzsporc felső nyúlványa eltörött, így összhangban van a fojtó kéz többi ujjával. A nyakon látható pirosas foltok azonban a halványtól egészen a sötét színűig terjedhetnek. Van olyan eset, amikor épp hogy csak látszik valami a helyszínen. Kiterjedésük mértéke változó lehet, aszerint, hogy mennyire csúszott el a fojtó keze. A jelenlegi folt nagysága megfelel egy kézzel történő fojtásnak. Ebben az esetben is fontos lett volna a boncolás megkezdése előtt készült kép. Az idő előrehaladtával, a bőr száradásával ezek jobban láthatóak.

Akasztásnál: Itt is lehet pirosas folt: pl a felfüggesztési pontnál ahol a bőr húzódhat. Vagy egy szélesebb kötél esetén, pl lepedő, amikor az elmozdul a nyakon akasztáskor. Ezeket a sérülést "periligature" sérülésnek nevezzük , ezekről lejjebb írok.

(Mi nem láttunk ilyen diffúz jellegű bevérzést ilyen vékony kötél esetén, de ez nem zárja ki, hogy nem lehetséges. ),

Összefoglalva: a nyaki sérülések, a pirosas folt teljesen összhangban vannak egy kézzel történő fojtással. de kizárni nem lehet, hogy azok akasztás folyamán keletkeztek.

- Akasztási barázda:

Itt helyezkedik el a kötél. Több típusa van, lehet zárt és nyitott. Zárt, amikor körbe ér a nyakon, tova futó csomóval. Jelen esetben ilyen akasztási barázda volt.

Eldönthető-e az akasztási barázda alapján, utólag, hogy élőben történt az akasztás?

A jelenlegi akasztási barázdánál utólag, fénykép alapján és a boncolási jegyzökönyvben leírtak alapján eldönteni nem lehet, hogy élőben vagy holtan történt az akasztás. Akasztási barázda halál után két órával is ugyanúgy kialakulhat.

„Periligature” sérüléseknek nevezzük az akasztáskor az akasztási barázda mellett található egyéb sérüléseket a nyakon. Ilyenek pl. a kötél húzódásának nyoma, a csomó nyoma, elmozdulása. Lehetnek pl. vízhólyagok, vérhólyagok. Ezek az élőben történő akasztást támasztják alá . De előfordulhat, hogy igen megtévesztőek lehetnek: lehet egy halványabb barázda a meglévő alatt, ahol először megakadt a kötél, olyan nyomot hagyva mintha esetleg akasztás előtte megzsinegelték volna. Lehetnek a csomó megnyomódása a bőrön, körömnyomok is előfordulhatnak, ha hurkot akarja leszedni az elhunyt. Ez a kézzel történő fojtáshoz lehet hasonló.

Élőben történő akasztásnak lehet a jele a fehéres pergamentszerű elszíneződés a bőr felszínén az akasztási barázdában. Ez a kötél húzódása miatt alakulhat ki, ami kiszárítja a bőr felső részét. Élőben akasztást támasztja alá. Ilyen a fotókon nem látható.

Élőben akasztást támasztja alá a szájból kiszivárgó nyál, amely leköveti száj alakját, ha van ilyen. Jelen esetben nincs ilyen nyálfolyás. (Nem minden akasztásnál van.)

Több lehetséges jel van arra, hogy egy akasztás élőben történhetett, de ezek hiánya nem zárja ki, hogy az akasztás élőben történt. Olyan jel nincs, ami meg biztosan a holtan akasztást jelentené.

Jelen esetben a képeken nem látható (a nyak kiterjedt pirosságán kivül) és a boncolási jegyzőkönyvben nem szerepel periligature sérülés.

(-On Jan 1, 2005, B.R. Sharma and others published Ligature mark on neck: How informative?)

- Fejbiccentő izom, kulcscsonti eredésénél bevérzés.

Ez akasztásnál fordul elő. Felfüggesztési bevérzés, függesztés során jön létre a húzóerő hatására. Egyáltalán nem zárható ki, hogy a holtan történő akasztás során nem keletkezhet a hulla felrakása, lógása során. Tehát ez alapján sem lehet kizárni egyiket sem.

Szövettannal lehetett volna megállapítani, hogy a sérülések, élő vagy halott emberben keletkeztek. Ilyen vizsgálatot nem végeztek.

Egyéb sérülések.

Az egy kézzel történő fojtásnál: Lehetnek körömlenyomatok a nyakon. Ezek lehetnek a támadótól és az áldozattól is. Gyakrabban az áldozattól, védekezésképpen. Egyes források szerint csak 15%ban keletkeznek ilyen körömlenyomatok, amik foton is jól látszódnak. Körömlenyomatok ritkán lehetnek akasztásnál is. Illetve esetleg kitakarhatja az akasztási barázda is, utólagos akasztás esetében.

(Penny Clute, former Clinton County District Attorney and Plattsburgh City Court judge, recalls, “Whether death resulted or not, only half of strangulation victims had marks on their necks, and only 15 percent of those marks were clear enough to photograph.”) 

Sérülések lehetnek: a némítás sérülései. A némítás egyik fontos kísérőjelensége lehet az egy kézzel történő fojtásnak. Sokszor az ínyben, az ajkakon lesznek sérülések, ahol keményebb részhez, a fogazathoz nyomódik a bőr . Itt jól láthatóak a némítás sérülései és a védekezés nyomai is, a betört körmökkel, a köröm alatti véres lepedékkel és a száj felett elhelyezkedő körömlenyomattal.

Sérülések keletkezhetnek megelőző dulakodás és a lefogás során. Lefogás jele: itt jól láthatóak az elhunyton. A lefogás nem feltétlenül okoz jól látható sérülést, olyan bőrpirosság is lehet, aminek fotózása is gondot jelenthet. Fojtásos esetekben így minden bőrpírnak nagy jelentősége lehet, mert a lefogás jele lehet. Ezek az foltok idővel a hullán sötétedhetnek. Ezért is hasznos lett volna a boncolást megelőző felvétel.

Azonban sok fojtásos esetben igen kevés sérülés keletkezik. Nem ritka, hogy a nyak pirosságán kívül más sérülés nem látszódik. Egyes felmérések szerint az esetek 60%-ban semmilyen egyéb sérülést nem tudtak feljegyezni, a 22%-ban csak olyan kisebb sérülések voltak, amelyeknek a fotózása is gondot jelentett.

(How to Improve Your Investigation and Prosecution of Strangulation Cases By Gael B. Strack, San Diego Assistant City Attorney and Dr. George McClane, Emergency Physician Edited by David C. James, Deputy City Attorney October 1998, updated May 1999 )

Ennek oka az lehet, hogy az eszméletvesztés gyorsan, általában 10-15 másodperc (de lehet 2 perc is, eléggé nagy a szórás) alatt bekövetkezik. Így kevés időt hagyva a védekezésre. Dulakodás nyomai gyakran jobban látszódnak a támadón, mert a támadó egyik keze biztosan foglalt a fojtással (lehet a másik is), a másik kéz meg általában a lefogással vagy a némítással. Így komolyabb sérülést nem biztos, hogy tud okozni az áldozaton. Inkább az áldozat saját védekezésének a nyomai látszódhatnak a saját testén. A kéz lefejtése okozhat körömnyomot a nyakon, ha úgy védekezik, Védekezhet úgy is, hogy a támadót próbálhatja elnyomni, ütni. Ekkor a saját testén dulakodásra utaló nyom nem biztos, hogy keletkezik. Jelen esetben, volt egy személy az elkövetés napján, akin látható volt egy kb. 10 cm átmérőjű, igen fekete folt a csukló és a könyök között. Ez pont megfelel egy védekezésnek. Az elhunyt, a támadó fojtó kezét ütötte, valószínűleg ököllel.

Tehát előfordulhat, hogy a helyszínen csak a nyak pirossága látszik a testen, mint idegenkezűségre utaló jel.

Akasztásnak álcázva pedig nem biztos hogy ez a nyak pirossága feltűnik valakinek. Különösen azért, mert ez nem gyakori gyilkossági mód.

Akasztásnál: ritkán, de szintén lehetnek körömlenyomatok. Ha a hurkot akarja leszedni a nyakáról, lassú fulladásos halálnál. Keletkezhetnek még sérülések a hulla mozgatása során is, vagy akasztást megelőző öngyilkossági kísérlet során. De lehet az akasztás megelőző a házastárssal történő vitatkozás során. Ezeknek a sérüléseknek az értékeléséhez sokszor a helyszín és a körülmények alapos ismerete szükséges. (Sérüléseket ebben az esetben is fel kell jegyezni a halottszemlébe és a boncolási jegyzőkönyvbe.) Így az elhunyton látható sérüléseket az helyszínen lévő elkövető foghatja az akasztás megelőző veszekedésre, dulakodásra, és így a gyilkosságot még jobban álcázhatja. Ha esetleg leszedi a holtestet, akkor sérüléseket foghatja a hulla leszedésére, mozgatására, mentési kísérletnek. Ha helyszínelőket is sikerül megtévesztenie, akkor biztosan úgy kerül a holtest a boncasztalra, hogy nem merül fel idegenkezűség. A helyszínen lévő élettárs, családtag vallomása teljes mértékben releváns lehet. Akasztás esetében a helyszínelésnél is addig öngyilkosságnak tekintik az esetet, ameddig az ellenkezője nem merül fel.

Lassú fulladásos halál, gyors fulladásos halál és a nyaki erek záródása.

Lassú fulladásos halál: a kézzel történő fojtás, általában gyors fulladásos halál: az akasztás.

Sajnos ez alapján 100%-ban megkülönböztetni a két fulladásos halálnemet ritkán lehet. Egy akasztásnál sem lehet kizárni a lassabb fulladásos halált pl. egy szélesebb kötél esetén, amin nincs a test teljes súllya.

A fulladásos halál "gyorsasága" összefüggésben van a nyaki erek záródásának mértékével. Ha kisebb mértékben záródnak, akkor lassabb a halál. Ha például könnyebben elnyomható vénák záródnak jobban, amelyek a fejből elviszik a vért, akkor a fejben és az agyban vértöbblet jön létre. Lassabb halált okozva. Ennek látható jelei lehetnek: Pl. a szem kötőhártyáján bevérzések, a szem ínhártyáján bevérzések. Gyors fulladásos halál, legtöbbször az artériák teljes zárása során jön létre, amely elvágja az agyba menő vért.

Jelen esetben a szem ínhártyájának erőteljes bevérzése jól látható, amit a kifejezetten küzdelmes, hosszas, fulladásos halál jellemzőjének tartanak. A boncolási jegyközönyben a kötőhártyáról ez szerepel: erősen erezett, kép nincs róla.

A szem ínhártyájának ilyen, erőteljes bevérzése akasztáskor igen ritka. Egyes források szerint ez fontos megkülönböztető jele annak, hogy nem akasztás közben halt meg, hanem más lassabb fulladásos halál miatt.

(Post-Mortem Appearances in Hanging and the Cardinal Sign in Ante-Mortem Hanging to Ascertain Hanging as the Cause of Death Shishir K. Yadav,

Textbook of Forensic Medicine and Toxicology P.C .D, 24. fejezet:Asphyxial death)

A jól látható jeleken kívül vannak csak a boncolás során észlelhető jelek: az agyban, a nyomás hatására az agyi barázdák ellaposodnak. Agyi ödéma alakul ki. Ez benne van a jegyzőkönyvben. Tehát, jelen esetben a vénás elzáródás volt biztosan erősebb, az artériák kevésbé záródtak. Ez igen gyakori kézzel történő fojtásnál, ahol gyengébb a nyakra ható erő, de akasztásnál is elég gyakori.

Az agyból két nyaki és két gerinci véna távozik a két-két oldalt. Ugyanez igaz az artériákra is: két-két artéria viszi fel a vért az agyba, nyaki és gerinci, mindkét oldalt. Legkönnyebben lezárható rész a nyaki véna. Ezek záródásához vagy részleges záródásához igen kis erő is elegendő. Ezeket az erőket a legtöbb orvosi cikk kg-ban adja meg. A nyaki vénák záródásához 2-3 kg fojtóerő szükséges. Ezt egy nő is biztosan ki tudja fejteni, illetve ezért lehetséges pl. a fekve történő akasztás is. A nyaki artériák teljes zárásához kb. 5 kg fojtóerő szükséges, a gerinci artériákhoz pedig 33 kg. A gerinci artériák záródásához elegendő erőt kézzel semmiképpen nem lehet kifejteni!

Ha minden artéria záródik, akkor nem jut vér az agyba, agyi ödéma nem alakul ki.

Azonban a nyakra ható erőt befolyásolhatja a kötél típusa, egy szélesebb lepedő jobban felfekszik, vagy pl. nyitott akasztási barázda esetén sem biztos, hogy záródnak a nyakban mindkét oldalt az artériák. Végeznek erre külön számításokat, de jelen esetben erre nincs szükség. Minden adott volt, hogy az artériák is záródjanak. Zárt akasztási barázda, mély egyenletes mélységgel, tovafutó csomóval, vékony kötéllel, ami nem tud nagy felületen felfeküdni és a kötélen a teljes testsúly rajtavolt, egy viszonylag vízszintes akasztási barázdán.

A vékony kötél és a tovafutó csomó miatt, elég lett volna a testsúly kisebb része is, hogy záródjanak a gerinci artériák.

(Measurement of force to obstruct the cervical arteries and distribution of tension exerted on a ligature in hanging

Department of Legal Medicine, Shiga University of Medical Science, Shiga 520-2192, Japan Osaka Medical Examiner’s Office, Osaka Prefecture 450-0007, Osaka, Japan)

Legtöbbször a vékony kötelet hangsúlyozzák a gerinci artériák záródásához:

(SHARMA, Kirti et al. HANGING AND IT’S MEDICOLEGAL IMPORTANCE. Journal of Ayurveda and Integrated Medical Sciences (ISSN 2456-3110),

(Post-Mortem Appearances in Hanging and the Cardinal Sign in Ante-Mortem Hanging to Ascertain Hanging as the Cause of Death Shishir K. Yadav1 )

Ezen tudományos cikkek alapján, egyértelműen kézzel történő fojtás történt, mert agyi ödéma van a boncolási jegyzőkönyvben!

Meg kell jegyeznem, hogy magyar orvosszakértővel beszélgetve, nem akart, vagy nem tudott olyan "számítást" végezni, hogy mikor, melyik artéria záródott el. Csak azt mondta, akasztásnál mindkét eset lehetséges. Lehet ehhez már fojtás specialista orvosszakértő kellene. Dolgoznak ilyen orvosok NSZKK-ban (Bűnügyi Kutató Intézet jogutódja), de telefonon beszélve velük, csak rendőrségen keresztül vizsgálhatnak eseteket.

Ezért, ha kivesszük ezt a részt, az erek elzáródását és valamilyen oknál fogva mégsem záródottak az artériák, akkor is látható, hogy nincs olyan tétel a boncolási jegyzőkönyvben, ami kizárná a kézzel történő fojtást.

A képeken igen jól láthatóak a némítás sérülései, ami az egy kézzel történő fojtás igen fontos kísérő jelensége lehet. A körömlenyomat elhelyezkedése kizárja, hogy az akasztáskor keletkezett. A lefogás nyomai is ott vannak. Ezek mellett nyomozati tényezők is ezt támasztják alá!

A mozdulatlan hulla felakasztásának a képét erősíti a lábon lévő papucs, ami könnyedén leesik a holtest kiemelésekor. Elég nehéz elképzelni, hogy ez a papucs nem esett volna le ugráskor vagy a holttest rángatózása során. Különösen azért, mert a lassú, küzdelmes, fulladásos halál jellemzői láthatóak az elhunyton! Viszont nincsen nyoma, hogy akasztás során próbált volna magán segíteni, annak ellenére, hogy elhangzott két segítségkérés is. (pl. Nincs nyom, hogy a kötelet megpróbálta volna leszedni vagy megtámasztani magát.)

Az emberölést úgy tűnik tervezetten, profin, gyakorlattal hajtották végre. Olyan lefogással ami kevés nyomot hagy. Az elkövető most hibázott, a némítás túl erőteljes volt, és az elhunyt jobb kezét sem sikerült teljesen lefognia, ezért olyan sérüléseknek tűnő foltok keletkeztek (körömlenyomat), amelyek egyértelműen az idegenkezűséget bizonyítják.

Tervezetten, kézzel megfojtani valakit, lelkileg kevesen képesek. Pszichopatákra jellemző gyilkossági mód, mert így élvezik, átérzik legjobban az áldozat halálát, szenvedését.

Egy esetből természetesen nem lehet következtetéseket levonni. De laikusként, úgy tűnik, ehhez hasonló eset máskor is megtörténhet.

Teljesen elfogadott (nemzetközileg is), hogy akasztásos eseteket addig öngyilkosságnak tekintik, ameddig nem merül fel az idegenkezűség.

Ha boncolásig nem merül fel az idegenkezűség, akkor ennek megfelelően hajtják azt végre. Az átfedéses jeleket pedig akasztás során is előforduló jelnek is tekinthetik. Mint látható eléggé nagy az átfedés.

Az ilyen esetek felismerése a helyszínen nem mindig egyszerű. Különösen, ha az elkövető családtag, élettárs és a helyszínen megtéveszti a helyszínelőket. Nekünk úgy tűnt, hogy elég nagy súllyal veszik figyelembe, ha van indok az elkövetésre, ha a körülmények is az öngyilkosságot erősítik. Pl. családtag, élettárs nyilatkozata is ezt sugallja. Kézzel történő fojtásnál nem biztos, hogy sok és szemmel jól látható sérülés keletkezik. Egy kéz megfogása, lefogása gyakran csak bőrpirosságot okoz. Ha keletkeznek sérülések, azt a helyszínen lévő családtag, (rokon, barát, stb.) könnyen foghatja az öngyilkosságot megelőző veszekedésre. A saját testén lévő sérüléseket is foghatja arra.

Nehezítheti az esetek felismerését, hogy a jogszabályok lehetővé teszik, hogy vidéken nem rendőrorvos, hanem háziorvos is elvégezheti a halottszemlét, aki speciálisan ilyen képzést nem kapott. (Budapesten nem végezheti el.) Az is lehetséges, hogy kézzel fojtott embert még nem látott korábban. Korábban is előfordultak elég nagy hibák, pl. késszúrás nyomait nem vettek észre a halottszemlén.Vidéken öngyilkossági eseteknél szinte soha sem rendőrorvos végzi el a halottszemlét. Ha a halottszemlében nem szerepelnek sérülések, boncoláskor például gondolhatják, hogy azok a holtest mozgatása során keletkeztek. (Viszont boncolási jegyzőkönyvben, akkor is szerepelniük kellene.)

Tovább nehezítheti az ilyen gyilkosságok felderítését:

ha boncolás során olyan jogszabályokat, rendőrségi előírásokat szeghetnek meg nyíltan, ami kontroll a munkájuk felett és a jogszabály megszegésével igen fontos információk, bizonyítékok veszhetnek oda, amivel az utólagos vizsgálatot is megnehezítik.

ha a hatóságok utólagos vizsgálatra nem hajlandóak.

ha ilyen, sérüléseknek tűnő foltokat nem vesznek észre egy ilyen eljárás során.

Így úgy tűnik ehhez hasonló gyilkosság, kis ügyességgel elkövethető. Sok jel utal arra, hogy az elkövetők gyakorlottan, tervezetten hajthatták végre, ebből adódik talán csinálhatták már máskor is.

Család is tehet feljelentést. Azonban a boncolást általában öt napon belül elvégzik. Nem biztos, hogy öt napon belül a feljelentést sikerül megtenni. A gyász és a temetés szervezése elvonja a figyelmet. Ügyvéd keresése és a feljelentés megírása is, tapasztalatunk szerint, jóval több mint öt nap. Így nem biztos, hogy boncolásig felmerül az idegenkezűség.

Elkerülhetetlenül felmerülő kérdések:

Gyakori jelenség, hogy nem készítenek képeket, kormányrendeleteket sértenek meg boncolás során ? Ha igen,akkor ez miért elfogadott?

Hogyan oldanak meg bűnügyeket, ha ilyen „foltokat” nem vesznek észre egy ilyen eljárás során? Függetlenül annak keletkezési módjától.

?