Feltételeznünk kell, hogy valóban hibáztak, azaz a sérülésnek tűnő foltok valóban sérülések, és a körömlenyomat nem ketchup folt.

Meg kellene néznünk a hiba miért keletkezhetett, illetve a hiba miért nem került kijavításra.

Két eset lehetséges: nem tudták megoldani (tudás hiánya), vagy a nem akarták megoldani (romlott, korrupt a rendszer)

Kinek a feladata a sérülések felfedezése? Első körben a halottszemlét elvégző orvosoknak. A halottszemlén minden foltot a testen, sérülést fel kell jegyezni.

Hiba oka a halottszemlén: egyértelműen a tudás hiánya miatt következett be.

A halottszemlét régen kizárólag a rendőrorvosok végezték (bűnügyi orvosnak is nevezik.) Minden kapitánysághoz tartozott (tartozik) rendőrorvos. Az egyik feladatuk a halottszemle elvégzése. Az igazságügyi orvos nem feltétlenül rendőrorvos is. Igazságügyi orvosok végzik a boncolást. Nem minden igazságügyi orvos, rendőrorvos is, ez úgy tűnik egy továbbképzéssel szerezhető meg. Rendőrorvosnak a feladta a helyszínen a sérülések feljegyzése, értékelése. Pl. A betört körmök vagy a körömlenyomat jelentőségének felismerése.

Ennek a munkának igen nagy jelentősége lehet, mert a sérülések helyszíni értékelése során dőlhet el a helyszínen, hogy felmerül az idegenkezűség vagy nem. Miért lehet fontos? Mert ha felmerül az idegenkezűség, akkor rögzítenek pl. ujjlenyomatokat, vesznek DNS mintát. Ez később már nem biztos, hogy pótolható. Ezek lehetnek a legfontosabb bizonyítékok az elkövető beazonosításában. A nyomozóknak nemcsak az a feladatuk, hogy kiderítsék az igazságot, hanem hogy bizonyítékokat is gyűjtsenek. Ha utólag merül fel az idegenkezűség, akkor sokkal nehezebb dolguk van, mondhatni, hogy egy félig elrontott ügyhöz kell hozzáállniuk. Illetve a hibázókat, rendőröket is felelősségre kellene vonni a hibákért. Ezért igen nehéz lehet arról apályáról letéríteni az ügyet, amely a helyszínelésnél került, ott eldől gyakorlatilag.

Régebben a halottszemlét az adott kapitánysághoz tartozó rendőrorvos végezte el. Aztán változtattak a szabályon. A halottszemlét a saját kapitánysághoz tartozó rendőrorvos nem végezhette el csak a szomszédos kapitányság rendőrorvosa. Miért volt erre szükség? Jogalkotók törekedtek a két rész szétválasztására, a rendőrségi és az orvosi rész függetlenítésére. Talán reális veszély volt hogy a kapitánysághoz tartozó rendőrorvos, összejátszik a helyszínelőkkel? Ennek a következménye az lett, hogy elég sokat kellett utaznia vidéken egy rendőrorvosnak a helyszíneléshez, amikor át kellett mennie a szomszédos megyébe. Budapesten szerencsésebb volt a helyzet mert csak a szomszédos kerületből kellett átmenni. A rendőrorvosok vidéken nem is szívesen vállalták ezt a sok utazást. Így végül rendeletben vidéken megengedték, hogy ne rendőrorvos, hanem akár háziorvos is elvégezze a halottszemlét. Budapesten továbbra is csak rendőrorvos végezheti ezt a tevékenységet! Vidéken teljesen elfogadottá vált, hogy nem megy ki rendőrorvos a helyszínre öngyilkosságok esetén. Jelen esetben sem volt. Kérdés mennyire elvárható a szakszerűség egy háziorvos esetében, amikor ilyen irányú képzést nem kapott. Nem biztos, hogy jelentőséget tulajdonít egy betört körömnek. Az is könnyedén előfordulhat, hogy kézzel fojtott embert korábban még képen sem látott. Így akasztásnál például nem biztos, hogy feltűnik számára a nyak pirossága. Az is elképzelhető, hogy nem szívesen végzi el egy háziorvos az ilyen jellegű munkát, aki a háziorvosi szakirányt választotta, a gyógyítást, és nem a halottak vizsgálatát. Ebből kifolyólag elég sok hiba keletkezik, amelyről már nem egyszer fakadt komoly probléma: volt olyan eset, hogy kézszúrás nyomokat nem vettek észre! Akkor egy körömlenyomat figyelmen kívül hagyása nem is tűnik olyan nagy hibának.

Ez a szabályozás jól látszik milyen nagy és súlyos hiba lehetőséget rejt magában. Nemcsak, hogy bűnjeleket nem rögzítenek, mert nem vesznek észre sérüléseket, hanem mert egyszerűen a hibát később a hatóság kivizsgálni nem hajlandó. Így úgy tűnik egy öngyilkosságnak álcázott gyilkosságot könnyedén megúszható egy kis ügyességgel. Így mondhatni a vidéki gyilkosoknak sokkal szerencsésebb helyzetük van. Kérdés, hogy ez mennyire igazságos, hogy ilyen esetekben jóval alacsonyabb színvonalú „szolgáltatást” kapnak vidéken élők.

A jegyzőkönyvben nem szereperő sérüléseket észre kellene venniük viszont a boncolásnál. A helyszínen a sérülések sokkal kevésbé látszódhatnak, mint a boncolásnál, amikor szárad a bőr. Így előfordulhat, hogy lehetnek eltérések a halottszemlén és boncolási jegyzőkönyv között normális esetben is. A halottszemlén nem feljegyzett sérüléseket azonban gondolhatják az orvosok, hogy az a hulla leszedése (akasztás estében) és mozgatása során keletkezett. Egy 70-80 kg hullát mozgatni nem mindig egyszerű. Annak eldöntése, hogy egy sérülés holt állapotban vagy élő állapotban keletkezett, biztosan csak szövettannal lehet megállapítani fulladásos halál esetében.

Azt azonban nem sikerült megtudnunk, hogy akasztás esetében milyen gyakran végeznek szövettant a sérülések elemzéséhez.

Boncolás:

A legnagyobb hibák itt történhettek. Úgy tűnik nem csak hibáztak, hanem „romlott” is a rendszer.

Azt hogy mit láthattak a boncoló orvosok és mit kellett volna észrevenniük, nem fogjuk meg tudni, mert szimplán nem végezték el a jogszabályban előírtakat azaz nem készítettek felvételt a holtestről boncolás megkezdése előtt (vagy esetleg később törölték?). Ez egyébként külön rendőrségi előírás is volt, a boncolás megrendelésekor (rendőrség rendeli meg boncolást és írja elő milyen vizsgálatokat végezzenek el). Ezt a jogszabályszegést nem titkolták, a boncolási jegyzőkönyvbe leírták. Úgy tűnik mintha nekik lehetne nyíltan jogszabályokat megszegni, mert úgyse vonják őket felelősségre.

Itt kérdés, hogy mennyire gyakori az ilyen jogszabálysértés? Ha gyakori akkor miért elfogadott? Ha nem gyakori, akkor ez miért kivételes eset? Rendőrség ezeket a jogszabályszegéseket miért nem vizsgálja ki, amikor egy lehetséges emberölési ügyről van szó?

Beszélgetve orvosszakértőkkel egyáltalán nem gyakori, hogy nem készítenek felvételt, és általában ha arra a rendőrségnek szüksége van és nincs meg, komoly „dorgálás” jár. Azért is, ha hiányos vagy nem jó minőségű a felvétel. Így ezt rutinból megcsinálják az orvosok minden boncolás előtt. Gyakran videófelvételt készítenek a holttestről, mert azon minden jobban látszik.

Ez a felvétel fontos bizonyítékokat, információkat tartalmazz, mivel ekkor a sérülések jobban látszódnak. Így a felvétel nem készítésével, fontos információk, bizonyítékok vesztek el. Mindezt nyíltan tehetik.

A boncoló orvos magas beosztásban dolgozik SOTE-n:

Dr. D.K.

Igazgatóhelyettes, Patológus szakorvos, Szövettani Laboratórium vezető, Neuropatológiai és Prion Referencia Központ vezetőhelyettes, Igazságügyi orvosszakértő

Lehet, hogy szimplán magas beosztású orvos miatt lehetséges, hogy ilyen gyilkosságot megússzon valaki? Ilyen egyszerű lenne a képlet?

Hibáztak a boncolásnál, de a boncoló orvosokat úgysem lehet felelősségre vonni. Amit ők leírnak az úgy van. Rendőrség kérdőjelezheti meg boncolási jegyzőkönyvet, ha akarja. Most nem akarta. Hogyan tudja megkérdőjelezni? Kérhetett volna vélemény kiegészítést. (Ez úgy tűnik egy finom, módja, hogy közöljék az orvossal hibázhatott.) Vagy bekérhetett volna másik orvosszakértői véleményt. Ezt többszöri beadványunkkal nem sikerült elérni (kb 10. ügyvédi beadvánnyal.) Laikusként érthetetlen ellenállásba ütköztünk. Egy veszélyes gyilkos elfogására akartuk a rendőrséget „rávenni” és nem egy gazdasági ügyben történő nyomozásra. Ilyen veszélyes bűnözök elfogása társadalmi érdek. Ezt a társadalmi érdeket kell(ene) képviselnie a bűnüldöző szerveknek. Mit lehet tenni ha ezt a szerepet láthatóan nem akarják vagy nem tudják ellátni?

Elméletben fűződhetett volna anyagi érdekük a családnak a nyomozáshoz, de gyakorlatban az tudható, hogy ilyen bűnözőktől nem lehet semmit sem behajtani. Először amúgy is a nyomozati költségeket hajtják be. Az örökségről írásban az elhunyt gyerekei lemondtak! (igaz akkor még bíztak a rendőrség munkájában, így elfogadták, hogy öngyilkosság történt, és ezért tiszteletben akarták tartani apjuk döntéseit.)

Hogyan történhetett ilyen hiba a boncolásnál?

A boncasztalra az elhunyt úgy került, hogy nem merült fel idegenkezűség. A halottszemlében nem szerepeltek sérülések. A helyszínelésnél nem merült fel idegenkezűség. A feljelentést ekkor a család nem tette meg. A feljelentés csak temetés után történt, de még a boncolási jegyzőkönyv elkészülte előtt. (Ennek oka, hogy az elhunyt újdonsült felesége nem akarta temetést engedni, így ezért harcoltak, hogy tisztességesen eltemessék az elhunytat, illetve bíztak, abban, hogy közigazgatási eljárás keretében felmerül az idegenkezűség.) Nemzetközileg elfogadott, hogy az akasztásos eseteket addig öngyilkosságnak tekintik míg nem merül fel az ellenkezője. Így a boncoló orvosok joggal gondolhatták biztos öngyilkosságnak az esetet. Így ha esetleg látták a karon lefogás nyomait, inkább a hulla mozgatásának tudták be? Persze ekkor is szerepelnie kellett volna jegyzőkönyvben. Lehet, hogy szerepelt csak később törölték? Mivel biztos öngyilkosságnak tekintették az esetet nem végezték el szövettant? Így utólag ezeket a sérüléseket kivették a jegyközönyből, és a felvételt törölték a holttestről? Ezek csak feltételezések! De magyarázatot ad sok mindenre. Feljelentés temetés után történt meg, de a boncolási jegyzőkönyv elkészülte előtt. Ekkor már nyomozók tudhatták, hogy a boncolásnál hibáztak. Ha a boncolásnál felmerül az idegenkezűség, félbe kell szakítani a boncolást, értesíteni kell a rendőrséget, és még egy orvosszakértő bevonásával igazságügyi boncolást kell elvégezni. Ez nem történt meg. Így a feljelentés után exhumálni kellett volna a holtestet, és egy magas beosztásban dolgozó boncoló orvost felelősségre vonni. Akinek karrierjében ezt törést jelenthetett volna. Felelősségre kellett volna vonni a halottszemlét elvégző orvosokat (fegyelmi eljárás). Esetleg felelősségre vonni a helyszínelő rendőröket, a közigazgatási eljárást lefolytató rendőrt. Elismerni, hogy egy ilyen gyilkosság kivitelezhető. Belemenni egy félig elrontott nyomozásba, mivel a helyszínen nem rögzítettek semmit? Mindezt egy idős ember gyilkosa miatt?

És persze a statisztikában is szebben mutat egy öngyilkosság mint egy szándékos emberölés.