Az elhunytat saját telkén felakasztva találták. A rendőrség egy darabig vizsgálódott, majd a feljelentést elutasította bűncselekmény hiányában.

Az elhunyt megismerkedett egy útszéli örömlánnyal . Egy hónap alatt a házát eladták, amiről a családja nem tudott. A pénz természetesen nincs meg. A ház átadásának másnapján, reggel találta meg a hölgy az elhunytat felakasztva..

Ezt az esetet is közigazgatási eljárásban vizsgáltak. Rendőrség szerint öngyilkosság történt. Idegenkezűség kizárva. Nem nyomoznak, mivel bűncselekmény nem történt. Nem történt?

Nekünk kellett megfejtenünk a kérdéseket, a halálát. A helyszíni rendőrségi fotók alapján az idegenkezűség bizonyított. Olyan sérülések, pontosabban fogalmazva, olyan sérüléseknek tűnő foltok vannak, amelyek az idegenkezűséget bizonyítják. Ezeket az egész eljárás során nem vették volna észre?! Ezért nem nevezhetjük sérülésnek, mert a rendőrség nem állapította meg "tényszerűsségüket" . Lefolytathatnak egy egész eljárást, hogy sérüléseket nem vesznek észre?? Így hogyan oldanak meg bűncselekményeket?

Ezek a foltok nem kerültek bele sem a halottszemlébe, sem a boncolási jegyzőkönyvbe! Ezért nem mondhatjuk, hogy sérülések, csak sérüléseknek tűnő foltok!

Több mint egy évig próbáltuk rávenni a rendőrséget, hogy tisztázzák az eset körülményeit az ellentmondásokat. Fogjanak el egy gyilkost! Sikertelenül. A sérülések mellett rengeteg tényező az idegenkezűséget támasztja alá.

Ezek mellett a boncolás során nyíltan jogszabályokat szegtek meg azzal, hogy nem csináltak felvételt a holtestről a boncolás megkezdése előtt. Így igen fontos információk, bizonyítékok vesztek oda, vagy tűntek el, megnehezítve a sérülések utólagos vizsgálatát, lehetetlenné téve az utólagos orvosszakértői véleményt. Ezek megkérdőjelezhetik a boncolás jogszerűségét és hitelességét is.Vajon véletlen egybeesés, hogy pont most nem készült felvétel? A rendőrség ezeket az ellentmondásokat, szabályszegéseket nem vizsgálja ki. A jogszabályokat megszegő, vélhetően hiányos boncolási jegyzőkönyvre hivatkozik, amikor az idegenkezűséget kizárják. Ezket a jogszabályszegéseket miért nem vizsgálják ki?

A gyilkosság bizonyított és egyértelmű:

Legfontosabb bizonyíték az elhunyt testén lévő, sérülések.

Legfontosabb foltok az áldozat szája környékén láthatóak. Ezek egybeesnek a következő sérülésekkel:

Ajkai bevéreztek,

Száj felett egy körömlenyomat, apró, de roppant fontos bűnjel. Holdalakú sérülés.

Ezekkel jól párosítható az ujjakon a betört körmök és körmök alatti véres bőrszerű lepedék.

Nem nehéz összepárosítani: az elhunyt száját befogták, ami ellen védekezett. Vélhetően elnémítás célzattal, mert a halál időpontjában hallottak két segítségkérést is a szomszédok. Valószínűleg tenyérrel fogták be a száját.

Úgy gondoljuk, hogy már ennek elégnek kellene lennie, hogy felvetődjön az idegenkezűség, akár megfojtották, akár belerakták a hurokba!

Jól látszik, hogy a száj jobb oldalát erősen megnyomhatták, deformálódott. Itt lehetett pl. az elkövető tenyere. (Körömlenyomat egy része ezen a képen is látszódik.)

Úgy tűnik, a fogazat is elmozdulhatott. Az biztos, hogy nem álltak ilyen ferdén a felső metszőfogak, illetve az alsó szemfog is valószínűleg kinyomódott, ahol a legnagyobb bevérzés van. Így adódik a következtetés, hogy hanyatt feküdhetett az elhunyt, tenyérrel az elkövető súlya nehezedhetett a szájára.

Az ajkakon, némításnál gyakran lesznek sérülések, különösen, ahol fogazatnak nyomódik az ajak vagy az íny.

További "foltok" találhatóak az elhunyt testén.

A nyakon, az akasztási barázda alatt, jól látható a nyak pirossága.

- bal karon kiterjedt pirosas folt a könyök és a váll között

- hason és combon lilás foltok

- jobb csuklón látható halvány, pirosas folt

Ezek a foltok, minden képen látszódnak. A hullán található összes foltot, hullajelenséget, sérülést, vérnyomokat, rögzíteni kellett volna a halottszemlén:

(351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról. 14. §(2) b Amely kimondja a halottszemlén a sérülések és a hullajelenségek rögzítését. )

Ha ezeket a foltokat a testen összesítjük, akkor tökéletesen ráillik egy kézzel történő fojtásra, lefogással. Igen nehéz elhinni, hogy ezek a "foltok" egymástól függetlenül, véletlenül vannak a testen!

Az elhunyt hanyatt feküdhetett, rajta ülhetett az elkövető, így a saját testének súlyával tarthatta uralma alatt a földön a sértettet. A sértett bal kezén, a váll és a könyök között lehetett az elkövető térde, ezért van itt nyomásra utaló, kiterjedt, pirosas színű folt. Az ezen lévő súly nehezedése miatt a sértett a bal kezét nem tudta használni védekezésre. Az elkövető cipője, talpa okozhatta a hason és a combon a kisebb lilás foltokat. A sértett jobb keze lehetett csak szabad, ezzel próbálhatta lefejteni a szájáról a fojtó kezét. A szájon lévő kéz amellett, hogy a segítség kérését próbálhatta megakadályozni, a levegővételt is korlátozhatta. Az elhunyt védekezés céljából ezt próbálta először lefejteni a jobb kezével. Saját ujjának a körme hagyta a körömlenyomatot. Miután ezt a kezet sikeresen lefejtette, kérhetett segítséget, és próbálta ütni a fojtó személy kezét. Ezért volt kiterjedt (kb. 10 cm-es átmérőjű) lilás-fekete folt a vélhető elkövető kezén, csukló és könyök között a haláleset napján. A jobb csuklón látható enyhe pirosas folt arra utal, hogy az elkövető próbálta lefogni a sértettnek ezt a kezét. Az elkövető bal kezének a hüvelykujja okozhatta ezt a foltot. Az elkövető jobb kézzel fojthatott, ezt támasztja alá a pajzsporc törésének az oldala, amely a hüvelykujj helye. A többi ujj helye okozta a másik oldalon a nyak kiterjedt pirosságát.

Az akasztásnak és a kézzel történő fojtásnak igen hasonló jellemzői vannak. A két halálnem bizonyos esetekben a nyak kipreparálása és a szövettani vizsgálatok nélkül nehezen megkülönböztethető. Az elhunyt esetében nem végezték el ezeket.

Gyilkosságot alátámasztó nyomozati tényezők:

A helyszínen rengeteg tényező, ellentmondás is a gyilkosságot támasztja alá:

Angolszász irodalom alapján: idegenkezűség gyakori jelei akasztás esetében: létra (szék stb.) hiánya, amivel megkötik a csomót. Hiányos öltözet, vonszolás nyomai, betört körmök, mint a védekezés jele. Ezek mind jelen voltak! Ezek mellett még több ellentmondás is!

Az elhunyt lábáról hiányzott az egyik papucs, ez leeshetett menekülés, hulla vonszolása, dulakodás közben. Viszont mindkét zokni egyformán koszos volt. Ez feltűnt a helyszínelőknek is. Tehát a papucs valószínűleg mindkét lábról leesett, pl. dulakodáskor és utólag került fel újra az egyik. Nehéz elképzelni, hogy akasztás során ugráskor vagy a holttest rángatózása, mozgása során ez a papucs nem esik le. (különösen mert a lassú fulladásos halál jelei voltak láthatóak az elhunyton.) Itt is hibázott az elkövető, hogy nem az aknába dobta bele azt, hanem a lábra tette vissza. Ez a papucs a holttest kiemelésekor észrevétlenül leesik.

Helyszínen található egy frissen elnyomott cigaretta csík. Az elhunyt nem dohányzott, nem is volt nála cigaretta! Az akna fém peremén helyezkedik el ez a csikk, pont olyan helyen, ami csak az aknát fedő deszkák felszedése után kerülhetett oda! Tehát csak az elkövető nyomhatta el.

Az ingatlan zárva volt, de az elhunytnál nem találták a kulcsokat. Pedig biztosan járt bent a házában. A kulcscsomón volt annak a pénzkazettának a kulcsa is, amely az ingatlan eladásából származó bevételt tartalmazhatta, ezért az elkövető személy magával vihette és véletlenül bezárhatta a házat. Az elhunyt ebben a pénzkazettában tárolta rendszeresen a nyugdíját, a pénzét.

Az elkövetés helyszínén, a garázsban nem volt felkapcsolva a villany. A sötétség gyilkosság esetén előnyös. Akasztáskor valószínűleg kapcsolt volna villanyt az elhunyt.

(Koffein volt az elhunyt vérében, alkohol nem volt. A kávézás viszont nem jellemző önakasztás előtt.)

Gyilkosságot támasztják alá a tanúvallomások is!

Hallottak két segítségkérést is a halál időpontja környékén. Az egyik szomszéd pont akkor nyitotta ki a wc ablakot. Hajnali 4 órakor. Akasztás közben orvosilag teljesen kizárható a segítségkérés! Leírás alapján suttogó, de erőlködő segítségkérés volt nagyjából olyan, mint akit fojtanak és közben próbál erőlködve segítséget kérni. A két ház között kb. 20 m van.

Idézet a tanúvallomásból:

Egy nagyon halk „segítség”-et hallottam, majd körülbelül fél perc-egy perc múlva hallottam újra „segítség.”…”A hang, amit hallottam, nem tudom, hogy férfi vagy női hang volt. Halk volt, és teljesen érzelemmentes. Nem volt félelem, nem volt benne kétségbeesés. Egyszerűen csak annyit mondott, „segítség”. Nem emelte fel, nem halkult, csak úgy egyszerűen elhangzott.

Hallotta a másik szomszéd, hogy előző nap, hogy az elhunytat megfenyegetik: "úgyis megdöglesz máma". A pénz, amiről vitatkoztak, az elhunyt ingatlan eladásából származott, halálát megelőző napon volt a ház átadása. Természetesen a pénz nincs meg.

Idézet a tanúvallomásból:

Eközben X.. megfenyegeti Y, „Te meg fogsz halni”, „X.-tól azt hallotta, hogy: „Úgyis megdöglesz máma!”

Tehát a tanúvallomások és a helyszín mind az idegenkezűséget támasztják alá!

Ez a világon bárhol egy egyértelmű gyilkosság lett volna! A körömágyból és a cigaretta csikkből vett dns mintával egyértelműen bizonyítani lehetett volna a gyilkos személyét is!

A két fulladásos halálnem bizonyos esetekben nagyon hasonló jellemzőkkel rendelkezik. (Erről itt írunk bővebben:Orvosi rész: miért téveszthető össze a két fulladásos halálnem? ). Ha a sérüléseknek tűnő foltokat is figyelembe vesszük, világossá válik a gyilkosság. Ha lehet hinni az tudományos orvosi cikkeknek, akkor nem halhatott meg az elhunyt akasztás közben!

Hibázhattak a halottszemlén és a boncolásnál is. Bárki követhet el hibákat munkája során, de ezért ne ússzon meg egy veszélyes bűnöző egy gyilkosságot, mert valakik hibázhattak!

Úgy gondoljuk, hogy elfogadhatatlan, hogy egy lehetséges emberölést megússzon valaki mert 353. (

egy ilyen eljárás során ilyen sérülésket nem vesznek észre, függetlenül annak keletkezési módjától. Hogyan oldanak meg így gyilkossági ügyeket, ha ilyen sérüléseket, foltokat nem vesznek észre?

Jogszabályok egyértelműen előírják, mit kell a halottszemlén jegyzőkönyvbe feljegyezni. Gyakorlatilag minden testen lévő foltot, függetlenül, hogy az hullafolt vagy nem. Például a testen lévő vér foltokat, vércseppeket is fel kell jegyezni.

(351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról. 14. §(2) b Amely kimondja a halottszemlén a sérülések és a hullajelenségek rögzítését. )

Elfogdhatatlan, hogy

Boncolás során nyíltan megszeghetnek jogszabályokat. Olyan jogszabályokat, amely kontroll a munkájuk felett, így bizonyítékok vesztek el vagy tűntethettek el.

Így a boncolás jogsértő módon készült, mivel a boncolás során, a boncolást végző személyek nem tettek eleget:351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 23§ (2) bekezdésének, ami előírja boncolás előtt a felvétel készítését a holtestről. A boncolásról a felvétel készítését a rendőrkapitányság is elrendelte a boncolás megrendelésekor, így nem csak kormányrendeletet, hanem a rendőrségi előírást sem tartották be.

Rendőrség ezeket az ellentmondásokat, szabályszegéseket nem hajlandó kivizsgálni.

Rendőrség álláspontja: sérülések nincsenek, mert nincsenek benne a boncolási jegyzőkönyvben és a halottszemlében. A halál oka akasztás.

Pest megyei nyomozók: visszautasítás: „Panasztétel határideje lejárt”

Ügyészség, visszautasítás: „bizonyíték nélküli tényállításokat visszautasíthatja”

Kiemelt Ügyek Ügyosztálya: „Öngyilkosság történt”.

(Magyarországon egyedülálló módon a rendőrség a saját rendőrségi fotóit nem fogadja el bizonyítéknak, vagy nem ismeri, vagy nem akarja felismerni a sérüléseket, azok jelentőségét.)

Rengeteg kérdés felvet ez az eset!

Például:

Miért elfogadott az ilyen eljárások során a jogszabályok megszegése? Miért elfogadott, hogy rendőrségi előírásokat nem kell betartaniuk a boncoló orvosoknak? Mennyire megbízható a boncolás Magyarországon? Gyakori a jogszabályszegések?Ha nem gyakori akkor ez miért kivetélés eset? Ha gyakori, akkor miért megengedett? Ha máskor is voltak hasonló jogszabályszegések, nem lehetséges hogy ott sem "vettek észre" sérüléseket, és a két dolog összefügg?

Miért készítenek a helyszíneléskor fotókat a testről, ha azokat nem fogadják el bizonyítéknak, nem vizsgálják ki az ellentmondásokat?

Miért vannak felügyeleti szervek, ha azok sem vizsgálják ki az ellentmondásokat?

A rejtélyes vagy gyanús halálesetek mögött nem lehet, hogy szimplán olyan okok húzódhatnak meg, hogy az eljárások során hibáznak, és ezeket a hibákat a hatóság nem hajlandó elismerni, kivizsgálni? Ha hibákat soha nem vizsgálják ki, akkor adódik, hogy ugyanolyan hibák újra előfordulhatnak. Ha a hibázókat soha nem vonják semmilyen módon felelősségre, akkor valószínűleg következő esetekben sem lesznek figyelmesebbek. Inkább hagynak egy veszélyes bűnözőt szabadon, mint hogy kivizsgálják az esetet, tanuljanak belőle, javítsanak a hibákon, de ezzel viszont felelősségre kellene vonni rendőröket, orvosokat?

A gyilkosság után két évre a vélhető elkövető fiát felakasztva találták (aki a csalásban aktívan résztvett). Rá egy évre R-t is felakasztva találták (a vélhető gyilkost) . Mi lehet a haláluk mögött? Elvarrták a szálakat, hogy ne tudjuk meg ki gyilkolt, ne tudjuk meg kik voltak a tipp adók, ne tudjuk meg hányszor csinálhatták?

A gyilkosságot és a csalást jól láthatóan szervezetten, pontosan kitervelten hajtották végre. Több részvevője is kellett, hogy legyen: A család aki megvette az ingatlant. Facebookos bejegyzések alapján egyértelmű a kapcsolat a R. és az ingatlan megvásárló család között. Kellett még valakiket beszervezni, akik megmutatták a csali ingatlan Tatárszentgyörgyön, aminek megvétele jó üzletnek tűnt. Valószínűleg az elhunyt ezért mehetett bele az ingatlan eladásba. Kellett, hogy legyenek tipp adók, akik megmondták hogyan kell ölni, mit és hogyan csináljanak. (Ezek lehetek például az ingatlant megvásárlók is.) Lehetséges, hogy a helyi kisebbség nagy része ebben részt vett? Kiszemelték az áldozatot? Kinézték maguknak az elhunyt ingatlanát és végrehajtották „profin” a műveletet. Tudták, hogy kulcsfontosságú, hogy a helyszínelésnél ne merüljön fel az idegenkezűség. Jól látható hogy nem R. és fia voltak a nagy nyertesei az ügynek.

Egyéb részek:

A séma: tökéletes csalás, tökéletes gyilkossággal? Vajon hányszor csinálhatták? Hány embert ÖLTEK? BÜNTETLENÜL!

Hogyan fordulhatott elő ilyen hiba? A rendőrség miért nem tesz semmit?

Orvosi rész: miért téveszthető össze a két fulladásos halálnem? Nem halhatott meg akasztás közben?

Boncolási jegyzőkönyv

email: tokeletesgyilkossag@gmail.com

Akik foglakoztak eddig az üggyel:

Riasztás stábja, Hír Tv:

Riasztás - Gyanús halál (2021-02-23) - HÍR TV: https://www.youtube.com/watch?v=e89aXC4AgeI

Blikk magazin: (Lovas Bálint újságíró)

https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/edesapa-gyilkossag-gyanus-korulmenyek-tragedia/tgd0gf6

Köszönet nekik a korrekt hozzáállásért! (A terjedelmi korlátok miatt nem tudtak minden részlettel foglalkozni.)